2020. 04. 13. Nagyváradi testvérek kérdései

1.) Kérdés: Az Ef levél 4. fejezetében az Írás azt mondja: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. Kik azok a foglyok; kikről van szó?

Válasz: Ef 4,7-11: Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint. ⁸ Ez okáért mondja az [Írás]: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. ⁹ (Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire? ¹⁰ Aki leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.) ¹¹ És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul.

Idézet: Zsolt 68,19. Ez a zsoltár Isten harcairól és győzelmeiről szól, ahogyan népét kivezette Egyiptomból (8-9.v.), egészen a Sionig, és Dávid idejében, Jeruzsálemben békében lakott velük. (25.v.)

A 19. v. azt a képet használja, amikor egy győztes hadvezér felmegy egy magasan fekvő helyre a legyőzött foglyokkal együtt, hogy lássák őket, és a legyőzöttek (pártütők) behódolnak. Hódolatuk, tiszteletük jeléül ajándékokat adnak a győztesnek. („adományokat fogadtál”). Pál ezt J. Kr. győzelmére, mennybemenetelére alkalmazza. A foglyok: Kol 2,15 szerint „fejedelemségek és hatalmasságok”. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban. Hasonlóan Ef 6,12: Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

Csakhogy J.Kr. nem fogadott el ajándékot. Ellenkezőleg:

Ő adott, Ő osztott ajándékokat az embereknek. Ef 4,11: És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul. Nagyon különös ez, ugyanis azt várnánk, hogy az Ige felsorolja, mint a Róm és a Kor levélben a kegyelmi ajándékokat. Ehelyett ajándékba adott emberekről szól az Írás: „adott némelyeket…”

Nem arról van szó, hogy némelyeknek adott apostoli, prófétai, stb. kegyelmi ajándékot. Bár ez is igaz! Hanem akiknek ilyen ajándékokat adott, azokat az embereket adta mindenestől ajándékul a Gyülekezetnek. (Hasonlóan Isten is ajándékul adta Kr.-t. Ő a legnagyobb ajándék!) A Gyülekezet embereket kapott ajándékba. Kr. a Gyülekezetnek megajándékozott embereket adott ajándékul.

Visszatérve a kérdésre: Kik azok a foglyok; kikről van szó? A foglyok azok a sötétséghez tartozó fejedelemségek és hatalmasságok”, akiket lefegyverzett. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban.

2.) Kérdés: Az Úr Jézus halálakor sok elhunyt szentnek teste feltámadt, bementek a szent városba. Ezek kik voltak és meddig maradtak ott?

Válasz: Mát 27,50-53: Jézus pedig ismét nagy fennszóval kiáltván, kiadá lelkét. ⁵¹ És íme a templom kárpitja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; ⁵² És a sírok megnyílának, és sok elhunyt szentnek teste föltámada. ⁵³ És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.

Ezek kik voltak és meddig maradtak ott? Nem tudom! Sehol az Igében nem tudok olyan helyet, ami választ adna erre a kérdésre. De ha ez már felmerült, vannak ezzel kapcsolatban más kérdések is: Pl. Milyen testben támadtak fel: a régiben vagy dicsőséges testben? Az a meggyőződésem, hogy a régi testben, és ismét meghaltak. Ugyanis a J. Kr feltámadása előtt senki nem támadhatott fel dicsőséges testben, mert Kr az első zsenge.

Vannak, akik úgy értelmezik, hogy az Úr halálakor csak megnyíltak a sírok, és az Úr feltámadása után támadtak fel. Akkor pedig már feltámadhattak dicsőséges testben. Sőt hozzáteszik: Ezekből állt a zsenge kéve, amit bemutatott J. Kr., mint főpap. Ezt sem tartom megalapozottnak, mert az Ige így szól: 1Kor 15:23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Tehát Kr. után az első csoport, akik dicsőséges testben támadnak fel: a Gyülekezet lesz. Ef 1:23 Mely az Ő teste, teljessége Ő neki, aki mindeneket betölt mindenekkel.

3.) Kérdés: Azt mondja az ige, hogy elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, utána pedig az ítélet. Illés és Énók elragadtatott, nem halt meg. Erről mond bármit is az ige?

Válasz: Úgy gondolom, a kérdés arra vonatkozik, hogy arról mond-e valamit az Ige, hogy Illés és Énók mégis meghalt, ha már egyszer meg van írva, hogy elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak. Sőt a következő Ige még világosabban mondja: Róm 5:12 Annak okáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek.

Nos egyetlen igehelyet sem tudok, ami arról szólna, hogy Illés és Énók meghalt. Vannak erre vonatkozóan elképzelések. Pl., A Jelenések könyvének két tanúbizonysága Énók és Illés volt, és azokat megölte a fenevad. Jel 11:7-8 És mikor elvégezik az ő bizonyságtételüket, a mélységből feljövő fenevad hadakozik ellenük, és legyőzi őket, és megöli őket. 8 És az ő holttesteik [feküsznek] ama nagy városnak utcáin, amely lélek szerint Szodomának és Egyiptomnak hívatik, ahol a mi Urunk is megfeszíttetett. De az Igében nem látok egyértelmű utalást arra, hogy ez a két tanúbizonyság Énók és Illés lenne.

Van, aki arra gondol, hogy Énók és Illés teste átváltozott, mint ahogy az elragadtatáskor a gyülekezet tagjainak a teste is átváltozik dicsőséges testté. Ez sem lehetséges, mert az előbb is említettem az Igét: 1Kor 15:23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Különben is ez az elváltozás a földi testnek a végét , halálát jelenti, mert 1Kor 15:50 test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Énókról pedig azt olvassuk: Zsid 11:5 Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Illésről pedig így van megírva: 2Kir 2:11 És lőn, amikor menének és menvén beszélgetének, íme egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe. (Zárójelben megjegyzem, hogy nem a tüzes szekér vitte a mennybe, hanem a szélvész!)

Van, aki azt mondja, hogy Keresztelő Jánosban Illés született meg, és halt is meg, mert Jánost lefejezték. Erre az Igére alapozzák: Máté 11:13-14 Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala. 14 És, ha be akarjátok venni, Illés ő, aki eljövendő vala. Márk 9:11-13 És megkérdezék őt, mondván: Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? 12 Ő pedig felelvén, monda nekik: Illés ugyan előbb eljövén helyre állít mindent; de hogyan van az embernek Fiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie? 13 De mondom nektek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, amit akartak, amint meg van írva őfelőle. De Keresztelő János nem Illés inkarnációja volt, hanem az Ő szellemével, bátorságával és feladatával jött. Hiszen olvassuk, hogyan született János Zakariásnak és Erzsébetnek a gyermekeként, angyali kijelentés következtében. Luk 1:16-17 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. 17 És ez [Ő] előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

Végül is meg kell állapítanunk, hogy semmi bizonyosat nem tudunk felőlük. Az biztos, hogy minden Ige megáll, azok is, amelyek látszólag ellent mondanak egymásnak. Mert csak a mi korlátolt képességeink miatt látunk ellentmondást, de valójában nincs. Istennél bizonyára megvan a megoldás, hogy pl. ez a két Ige együtt megálljon: Róm 5:12b a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek. Zsid 11:5 Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Ámen